Az internetes források hitelességéről- avagy tartogat-e számunkra veszélyeket a világháló

Már hosszú ideje gondolkozom ezen a bejegyzésen. Valójában még egy Lacus által felvetett gondolatból jutottunk idáig; az interneten terjengő nem éppen tudományos tényekkel alátámasztott érvelések befolyásolják-e gondolkodásunkat, személyiségünket (akár észrevétlenül is)?

Szerintem elég fontos a téma ahhoz, hogy ne csak lábjegyzetben (vagy a megjegyzések rovatban) beszéljünk róla.

Én úgy gondolom, hogy a forrás hitelességétől függetlenül komoly befolyással bírnak a világhálón terjengő körlevelek, továbbküldős, lájkolható bejegyzések. És ami tényleg nagyon veszélyes, hogy mindenkihez eljutnak, akár többször is, így akár tudat alatt is befolyásolják elménket.

Ezen a ponton merül fel egy fontos kérdés; vajon tényleg mindenkit és minden esetben befolyásolhat egy interneten terjengő maszlag, vagy képesek vagyunk szelektálni?

Természetesen úgy gondolom, hogy vannak olyan emberek akiket megtanítottak gondolkodni, felülvizsgálni, vagy ellenőrizni a körülöttük lévő világban megjelenő elméleteket, de az internet robbanásszerű terjedésének köszönhetően, nem volt elegendő időnk arra, hogy kellőképpen felfegyverkezzünk ezek ellen. Rengetegen vannak akik bedőlnek bizonyos közösségi hálókon terjedő eszmefuttatásoknak, melyek olyan távol állnak az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől, mégis megmozgatnak bennünk valamit, mert az ÉRZELMEINKRE próbálnak hatni.

Egy elég szélsőséges példa jutott erről eszembe. Az 1930-as évektől, Hitler hatalomra kerülésekor, elkezdett terjengeni az az elmélet, mely szerint születnek a világra értékes és kevésbé értékes emberek. Ha jobban belegondolunk, akkor mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz. Bármely emberi élet lehet éppoly értékes, mint a másik függetlenül attól, hogy aki éli azt az életet; szőke, vörös, barna, fekete, gazdag vagy szegény, kisebbséghez tartozó vagy nem, esetleg fogyatékos vagy ép, öreg, vagy fiatal. Az emberi élet értékességét nem a fentebb felsorolt tulajdonságok határozzák meg. Mégis eljutott odáig az emberiség, hogy egy évtized alatt embermilliókat sikerült kegyetlenül megkínozni és megölni. S mindezt egy hiteltelen, tudományos tényekkel alá nem támasztható elmélet; az árja fajelmélet miatt.

Na itt merül fel bennem a kérdés, hogy számít-e az embereknek, hogy amit hallanak, az kitől jön, honnan ered, és van-e bármi igazságtartalma?

Hiszen sokan beálltak a sorba és gyilkolták embertársaikat, csak azért mert valaki azt mondta nekik, hogy ők nem értékes emberek, nem számít az életük, és az egész világnak jobb lesz a sora, ha eltörlik őket a föld színéről. Így történhetett meg, hogy megölték a fogyatékosokat, krónikus betegeket, öregeket, cigányokat, zsidókat és mindazt, aki az útjukban állt.

Valahogy sikerült az emberek gondolkodását megmételyezni. (Vagy nem kell túl mélyre ásnunk tanulmányainkban, ott a Milgram-kísérlet is, ami az emberi elme befolyásolhatóságát bizonyítja.)

Azt hiszem, nincs ez másként az internettel sem. Persze nem vagyok internetszkeptikus, hiszen állandóan használom én is, és rengeteget segít a hétköznapi ügyeink lebonyolításában, a tanulásban, vagy a kapcsolattartásban is. Mégis ott lappang valami a világhálón. Talán lehet, hogy a kollektív felelősség vagy a konformitás fogalmával tudnám a legjobban leírni. Hiszen, ha az egyik lájkol valami blődséget, akkor a másik és a harmadik is, ha az egyik megoszt valami téveszmét, akkor akik olvassák, miért kételkedjenek benne. Persze vannak iskolázott, művelt, vagy éppen csak kellő józan paraszti ésszel rendelkező emberek, akik valahol ráéreznek arra, hogy mi elfogadható, és mi nem az, de sajnos nem ők vannak többségben.

Például szolgálnak azok az internetes hőbörgések is, mint a "Tüntessünk és lázadjunk a médiatörvény ellen", aztán felvonulnak, tüntetnek és lázadnak, és végül, amikor megkérdezik tőlük, hogy valójában melyik pontja ellen tüntetnek és lázadnak, kiderül, hogy sokan nem is tudják. (Ez ténylegesen megtörtént eset.) Persze ezzel most nem a médiatörvényről akarok vitát nyitni :)

Vagy másik ártatlannak tűnő, mégis az emberi konformitást kiválóan mutató jelenség, amikor fb-on az ismerősök azért könyörögnek, hogy szavazz erre, vagy szavazz arra, már csak pár lájk hiányzik a győzelemhez. És mi (akinek nem ige, ne vegye magára) "birkák", szavazunk és lájkolunk, gondolkodás nélkül. Pont múlt héten esett meg, hogy Lacus mindenkit elszántan biztatott, hogy szavazzon az önkéntességet támogató és képviselő csoportra. Sokáig nem szavaztam, mert nem volt időm végigböngészni a programot, és nem fogok csak azért lájkolni valamit, mert valaki azt ajánlja. Először elolvastam, hogy miről is van szó, aztán szavaztam, és nem azért, mert nem bízom Lacus ítélőképességében, hanem azért, mert pont az tesz minket emberré, hogy képesek vagyunk gondolkozni és saját véleményt kialakítani. Valahogy mégis azt érzem, hogy ez kezd kihalni belőlünk.

Nem mondom egy szóval sem, hogy erről az internet tehet...

Akkor viszont mi? Hogy jutottunk idáig? Vagy mindig ilyen volt a világ? Jobba meggondolva talán igen, mindig ilyen volt. Voltak vezetők és voltak (orruknál fogva) vezetettek. :)

Érdekel ezzel kapcsolatban mások véleménye is!